Víztisztítók tesztje - egészségesek-e a tisztított vizek?

Bár a vezetékes víz az egész országban iható, a fertőtlenítésére használt klór mellékíze és a vízminőség-romlástól való félelmek miatt nemcsak az ásványvíz-fogyasztás nőtt jelentősen, de egyre többen vásárolnak otthonukba víztisztítót. Mennyit javítanak a víz minőségén e berendezések? Milyen veszélyei lehetnek az ezekkel kezelt víz fogyasztásának? A hvg.hu felkérésére az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) nyolc különböző típusú víztisztító- berendezéssel kezelt vizet vizsgált és hasonlított össze az ugyanabban a háztartásban folyó csapvízzel. Tapasztalatok, tanulságok és forgalmazói reakciók.

A mintavétel előtt cserélt szűrővel működő Brita Classic nevű készülék által tisztított vízben nem érte el a határértéket a telepszám, viszont több ammóniumot találtak benne, mint amennyi megengedett. Az ammónium megjelenésének veszélye – hangsúlyozta Borsányi –, hogy bakteriális tevékenység miatt nitritté alakulhat, de a kezelt vízben még nem jelent meg ilyen vegyület.

Ammónium az OKI  feltételezése szerint az új szűrő nem megfelelő üzembe helyezése miatt alakulhatott ki, vagyis üzembe helyezés előtt a készülék tulajdonosa nem áztatta a szűrőt. Ám a tulajdonos, mint állítja, szűrőt az előírásnak megfelelően aktivizálta.  Szerinte érdemes lenne többször megismételni a víztisztító tesztet, több szűrő használatánál, hogy kiderüljön, ez technológiai hiba, vagy valami más oka lehet a szennyeződésnek. A Brita szűrő további, speciális problémája az ezüstözött aktív szénből kioldódó – WHO ajánlás feletti – ezüst.  Az ezüstöt fertőtlenítő  hatása miatt alkalmazhatják a víztisztisztító berendezésekben, tolerálható mennyisége 0,1 mg/l, de a csecsemők érzékenyebbek, mivel ez az anyag számukra mérgező lehet. Ezért csecsemők részére 0,01 mg/l koncentráció felett nem javasolható. Az ammónium és az ezüst értéke – a készüléket azóta is használó kétgyermekes családapa szerint – elgondolkoztató.   
 
Nitritet három mintában – a Nikken PiMag, az eSPRING, valamint a TGI RO berendezésben is – találtak, de egyik esetben sem haladta meg a határértéket, vagyis a 0,5 mg-ot literenként. A nitrit elsősorban olyan esetben jelenik meg, amikor egyes baktériumok az ammóniumból nitritet állítanak elő, de valamilyen okból a nitrit nem alakul át nitráttá. A megengedett határérték felett a nitrit szintén megbetegedést okozhat.

A baktériummal szennyezett készülékeket – az OKI ajánlása szerint – minden esetben fertőtleníteni kell, amihez a gyártó vagy forgalmazó véleményét kell kikérni. Javaslatuk szerint fontos a használati útmutató betartása, a berendezések rendszeres karbantartása és a kisberendezések baktériumok elleni védelme. Ennek leggyakoribb módjai az UV-lámpa, valamint az olyan aktívszén alkalmazása, amelynek baktériumok elszaporodása elleni védelme valamilyen módon meg van oldva (nanotechnológiával előállított aktívszén, ezüstözött aktívszén, KDF szűrőházban lévő aktívszén). Továbbá a szűrőket – amelyik készülékhez tartozik, ott az UV-lámpát is – meghatározott időközönkénti cserélni kell.

Nemcsak a baktériumok elszaporodása, hanem a víz vezetőképességének csökkenése is problémát okozhat a fogyasztásnál. A vezetőképesség ugyanis, mint az OKI a vizsgálat értékelésénél hangsúlyozta, az összes szervetlen ion mennyiségével van összefüggésben.

Az ionok közül főként a kalcium és a magnézium mennyiségének csökkenése jelenthet kockázatot. Az ivóvízben lévő kalcium azért fontos a szervezet számára, mert a magyar étkezési szokások alapján kevés tejterméket fogyasztunk, s így a kalciumbevitel egyik fontos forrása az ivóvíz.

A kalcium hiánya az ionháztartás felborulását, csontritkulást okozhat. Ezért sem javasolják a szinte ionmentes víz hosszú távú, kizárólagos ivóvízként történő fogyasztását, különösen a nyári, kánikulai időszakban. A túl nagy kalciumtartalmú víz viszont vesekövet okozhat, emiatt szerepel a kormányrendeletben minimum (50 CaO mg/l) és maximum (350 CaO mg/l) közötti érték.

A megengedettnél kisebb, azaz literenként 31 mikrogramnyi értéket három – a visszasózó patron nélküli RO berendezés, a Brita Classic és  a TGI márkájú, fordított ozmózis elve alapján működő – készüléknél mérték. 

Ez utóbbiban annak ellenére, hogy a készüléket olyan visszasózó patronnal szerelték fel, ami épp a kalcium- és magnéziumionokat lenne hivatott pótolni.

A TGI RO készüléket forgalmazó TGI Tisztavíz Kft. képviselője – a hvg.hu kérdésére – elmondta, ismeri a felsorolt problémákat, de azt is hangsúlyozta, a szóban forgó készülék nem a terméke. A kezelt víz ásványianyag-tartalma  szerinte visszasózással növelhető a kívánt mértékben, de sehol máshol a világban nem kritériuma a kezelt víznek, csak a magyar szabvány írja elő.

A kezelt víz határérték alatti összes keménysége (kalcium és magnézium) miatt  az OKI javasolja nagyobb kapacitású visszasózó patron alkalmazását, illetve azt, hogy a kezelt vizet ne alkalmazzák hosszú távon kizárólagos ivóvízként.

A kormányrendeletben meghatározott vízkeménységi határértéket a 8-ból 5 készülékben - Kenwood és LUX, eSpring,  Nikken Pi Mag, Everpure által tisztított vízben – mértek.

A bevizsgált víztisztító készülékek többsége a víztisztítás során csökkentette a vas és a klór vízbeni mennyiségét, de száz százalékosan csupán a TGI és az RO szűrte ki mindkét vegyületet. A vas mennyiségének csökkentése azért is előny, mert nagy koncentrációban elszíneződést, ízproblémákat okozhat a vízben. De sokan megfeledkeznek arról, hogy a csapvízben lévő klór megfelelő szinten tartja a baktériumok számát – mutat rá az OKI.

Mivel a legtöbb kisberendezés csökkenti a víz klórtartalmát, ráadásul a kiszűrt szerves anyagok és a kisberendezésekben található műanyagokból származó szerves anyagok jó táptalajt biztosíthatnak a baktériumoknak, azok könnyen szaporodnak, különösen, ha melegben, azaz hűtés nélkül tárolják a készüléket. Már csak hab a tortán, hogy ha néhány napig nem használják, jó eséllyel többszöröződik meg a bacilusok száma.

forrás: hvg.hu